A diákok és kísérőik színes programokon vettek részt. A
négy napos kiránduláson ellátogattak Nagykárolyba, Kolozsvárra, Érmindszentre,
Torockóra, Vajdahunyadra, Aradra, a városnézéseket túrák és kirándulások
tarkították. Meglátogatták a Kis Szent Teréz Gyermekotthon lakóit Torockón.
Borongós és hűvös napon indultunk útnak. A jókedv azonban
nem maradt el. Az autóbusz kényelmes, tiszta volt, a sofőrök kedvesen fogadtak
mindenkit. Az első állomás Nagykárolyban volt, ahol már szakadó esőben néztük
meg a Károlyi-kastélyt, majd felkerestük Arany legjobb barátjának, Petőfinek a
szobrát, valamint a Szarvas-fogadót, ahol Petőfi megismerte Szendrey Júliát.
Ezután Érmindszentre utaztunk, ezen a településen van Ady Endre szülőháza. Itt
megtekintettük az Ady-kúriát és Múzeumot, a települést ma már Adyfalvának
nevezik. A következő állomás Kolozsvár volt, ahol Mátyás király lovas szobrát,
szülőházát néztük meg. Iskolánk névadója Hunyadi Mátyás, ezért a szobor
talapzatára elhelyeztük koszorúnkat. Az esti órákban érkeztünk a szálláshelyre,
ahol finom vacsorával vártak minket.
A második nap reggelén kicsit hűvös volt, de már az eső
megkegyelmezett nekünk, így az eltervezett programokat meg tudtuk valósítani.
Egész nap Tordán voltunk. Elsőként a Sóbányában. Felejthetetlen látvány fogadott
minket a föld mélyében, a túravezetőnk sok érdekes és fontos információt mondott
el a bányáról, majd mindenki kipróbálta az óriáskereket, csónakázást, és a többi
játékot. Az egész olyan volt, mint egy földalatti játszótér. A napi program
túrával folytatódott, a tordai hasadékban, amely az esők miatt kicsit sáros és
csúszós volt, de hősiesen végig jártuk az egész szakaszt. Este a szálláshelyen
már a vacsora várt, amely mindenkinek ízlett. Ezen a szálláson már a csoport egy
helyen volt, így az esti beszélgetés, felkészülés a következő napra egyszerűbb
volt.
A harmadik napon, Torockón voltunk. Mesebeli kis házak
fogadtak minket. Elsőként a helyi Néprajzi Múzeumot tekintettük meg, majd
elindult a csapat a Székely-kő megmászására. Volt, aki csak az út feléig bírta,
a leghősiesebbek azonban, egészen a csúcsig felkapaszkodtak. Természetesen a
finom kürtős kalácsot mindenki megkapta jutalmul a hegymászásért. Ebben a kis
faluban látogattuk meg a Kis Szent Teréz Gyermekotthon lakóit, sok könyvet,
játékot, csokoládét vittünk nekik ajándékba. A vacsora után még éjszakába nyúló
beszélgetések zajlottak a szobákban az aznapi kimerítő programokról.
Az utolsó nap reggelén már a bőröndökkel együtt indultunk
útnak. Elköszöntünk a szállásadóktól és felszálltunk a buszra, hogy a hazafelé
vezető utat megkezdjük. Persze a nap nagy részében még több helyen megálltunk.
Első állomásunk Gyulafehérvár volt, ahol Szent István által alapított
székesegyházat és a Károly kaput néztük meg. A következő megálló Vajdahunyad,
ahol a Hunyadi vár minden termét körbejártuk. Ebéd után, amely mindenki örömére
pizza volt, elindultunk az utolsó megállónkhoz, Aradra. A városban lévő „Aradi
13” emlékművet néztük meg és elhelyeztük koszorúnkat a szobor talapzatán.
Elbúcsúztunk a vezetőnktől, és elindultunk most már az országhatár felé. Az iskolánkhoz érve, a sötétben mindenkit már nagyon vártak. Tartalmas, fárasztó, de élményekben, vidámságban nagyon gazdag volt ez a négy nap.